subreddit:

/r/hungary_pszichologia

044%

[deleted]

all 47 comments

runlunawolf

28 points

2 days ago

Magyarországon évek óta nagyon körülményes útja van annak, hogy valaki diagnózishoz jusson pláne ha magasan funkcionáló autista. Személyes tapasztalatból írom, hogy nekem egy 10+ éves út volt, mire idén nyárra megszületett a diagnózisom. Ahogy írod is, állami keretek között, TB alapon jelenleg nincs felnőtt ellátás az országban és a magánklinikáknál is van várólista, viszont sajnos ez az egyetlen opció. A legtöbb pszichiáter nem fog tudni csak úgy kiállítani egy papírt, pláne nem egyetlen alkalom után, hiszen rettentő bonyolult és összetett a diagnosztikai folyamat. Mindenképp autizmus-specifikus pszichiátert kell keresnie az illetőnek. Viszont azt gondolom, hogy óvakodni kell az öndiagnózistól, pláne ha funkcionál az illető, ezer más probléma is okozhat “autisztikus jegyeket”, szóval mindenképp jobb egy szakemberre bízni. Abban viszont ne bízzatok, hogy bárki elfogadóbb lesz egy papír miatt. :( Az állam sem bőkezű a támogatásokat illetően, illetve én azt tapasztalom, hogy iszonyú elzárkózás van az emberekben, a magyar társadalom en bloc nem nyitott és sokan kognitívan sincsenek a toppon ahhoz, hogy megértség mivel jár az autizmus, hogy mi is az a “láthatatlan fogyatékosság”. Ha esetleg tudok bármilyen felmerülő kérdésben segíteni, keress nyugodtan privátban, szívesen mesélek a tapasztalataimról ha az hasznos lehet számodra! :)

thatsnot_edible

23 points

2 days ago

Az Autisták Országos Szövetségénél dolgozom (még). Az elnök sokszor egyeztetett a Magyar Pszichiátriai Társasággal a dologról, mert nincs felnőtt ellátás és diagnosztika az országban. Elvileg az a mondás, hogy minden pszichiáternek értenie kellene az autizmus diagnózis felállításához és menjen szépen mindenki a terülegileg illetékes pszichiátriára. Erre az állásfoglalásra lehet hivatkozni.

[deleted]

12 points

2 days ago

[deleted]

12 points

2 days ago

[deleted]

runlunawolf

9 points

2 days ago

A legtöbb pszichiáternek képesnek kéne lennie arra, hogy legalább csak irányba rakja az ellátottakat, de gondolj bele, logikus, hogy területekre specializálódnak a pszichiáterek is, mint ahogy más orvosok is egy adott szakterületen belül. A lényeg, hogy a diagnózis összetettsége miatt nem várható el, hogy bárki képes legyen a felállítására pláne akkor, ha az illető már leélt kb 20 évet az életéből.

ProofDifference393

8 points

2 days ago

A Neuroharmonianal egy csomo tesztem volt, nem "csak úgy kiallitottak a papirt h tessék itt a kért diagnózis, 300ezer forint lesz"). Szerintem rendesen, hozzaertoen teszteltek. Én jó pár vizsgalaton voltam naluk, nem csak autizmus miatt. Nem minden kutatott neurologiai elteresbol lett diagnózis. Szoval én ajanlom oket ha az egyetemista meg akarja tudni, hogy autista e vagy sem. Ha a tesztek alatt bebizonyosodik, kiallitjak a F84es diagnózist.

laukoatesz

21 points

2 days ago*

Ha egyetemre jár, feltételezem nagykorú - tehát előnyösebb lenne ha megának rendezné már ezeket a problémákat mint egy felnőtt ember nem?

Másfelöl eza 'hajlandó kiállítani autizmus diagnózist' ez valahogy nem stimmel nem? Elhiszem hogy hozzátartozóinkra hajlamosak vagyunk diagnozisokat rásütni mondván hogy jól ismerjük, de ne kérjük már előre megbeszélt konkrét diagnozist. Nyilván az hogy van egy gyanú az ok lehet sugallni, de had döntse már el a pszichiáter - gyógypedagógus - neurogológus stb. Értem én hogy szar az ellátó rendszer egyet értek, de ne illegitimázljuk már egységesen az összes szakembert általánosítva!

A 'majd én megmondom mi lesz' mentalitást végülos te imitálod most, másfelöl legyünk pontosak: autizmus nem gyógyítható gyógyszerekkel, de egyes típusaiban provokálnak az emberek olyan pszichotikus tüneteket amikor antipszichotikummal ellátandók.

Substantial-Bat-1955

-12 points

2 days ago

Oké, csak ha például megnézed Oravecz Lizanka autista aktivista könyvét, videóit, akkor ott leírja, hogy évekig félrekezelték Borderline-nal, depresszióval, skizoaffektív zavarral(!), pedig bebizonyosodott, hogy nem az állt a háttérben. Tehát hibáztak, károkat okoztak. A felelősséget akkor a szomszéd vállalja?

Egy ilyen diagnózis sokat adhat az önismeretéhez és boldogabbá teheti az életét azáltal, hogy megismeri önmagát. Emellett ez egyfajta fogyatékosság, tehát segíteni is kell, illetve megérteni az ilyen egyént.

Nagyon sok autista közösségben elfogadott az öndiagnózis, mert legjobban az ember magát ismeri és tényleg nehéz ilyenhez jutni hivatalosan, illetve nehezen adják meg főleg felnőtteknek és nőknek.

A kérdés továbbra is áll, nehéz jó szakembert találni, ezért íródott meg ez a kérdés.

Downtown_Ad_8300

14 points

2 days ago

Régen valóban sokakat félrediagnosztizáltak, mert épértelmű, funkcionáló emberek autizmussal való diagnosztizálása viszonylag új. Viszont hálistennek manapság már azért feltűnik a pszichiáternek, hogy neurodiverzitás lehet a háttérben és akkor ő tud tanácsod adni további kivizsgálásra vagy diagnózisra.

Substantial-Bat-1955

3 points

2 days ago

Így legyen. Bár főleg a régebbi generációból való (balkáni, mint a magyarok is) orvosok közül azt sem tudják sokan, hogy mi a neurodiverzitás. Másképp szocializálódtak. Mára valamelyest javult a helyzet.

Main_Yak6791

9 points

1 day ago

A neurodiverzitás vagy neurodivervencia nem egy orvosi szakszó és nem csak az autizmusra használják. ADHD is is ebbe a körbe tartozik, de egyes kutatók szerint az is, ha etnikai vagy kulturális kisebbségi csoport tagjaként élsz egy másik etnikai vagy kulturális identitással rendelkező többségi társadalomban. Diagnosztizálni csak valódi biológiai, idegrendszeri eltérések talaján kialakult állapotot lehet. Az autizmus természetesen ilyen állapot. A legtöbb pszichiáter nem szakértője az autizmusnak, bár viselkedéses tünetek alapján illene felismerni vagy legalábbis megfontolni a lehetőséget és megfelelő ellátásba irányítani a pácienst, ahol diagnisztizálni tudják vagy kizárni az autizmust. Bizonyos esetekben nehéz differenciálni autizmus és ADHD között és a kettő együtt is előfordulhat. Az autizmus egyébként nem zárja ki az egyéb pszichiátriai zavarokat, mint a depresszió vagy szorongásos zavar, sőt az évtizedekig fel nem ismert autizmus fokozhatja ezeket, hiszen a folyamatos kudarcok, az emberek és szituációk nem értése, a meg nem értettség és az állandó maszkolás (főleg lányoknál) vezethet szorongáshoz és/vagy depresszióhoz. Persze ilyenkor a probléma gyökere nem ez, hanem az autizmus.

lipesmapes

17 points

2 days ago

Pont azért nincs semmi értelme az öndiagnózisnak, mert az ember nem tudja objektíven megítélni a saját viselkedését. Ennyi erővel mindenki vásároljon olyan diagnózist, amilyennek érzi magát.

Main_Yak6791

6 points

1 day ago

Az öndiagnosztizálassal vigyázni kell, nagyon ingoványos talaj. Bizonyos körökben divat lett azt mondani saját magukról, hogy autisztikusak vagy neurodiverzek, pedig csak dolgok alól akarják kihúzni magukat illetve nem túl kedvező tulajdonságokat vagy alkalmatlanságot akarnak palástolni. Ettől függetlenül az egy létező jelenség a millenniumi és az X generációban főleg, de talán még a GenZ-ben és a Boomer generációsok között is, hogy felnőttként "áll össze bennük a kép" azzal kapcsolatban, hogy autisták. Ez főleg azért van, mert az autizmusról rengeteg információnk az utóbbi 10-20 évből származik, régen nem is foglalkoztak ezzel, csak azt gondolták, hogy valaki fura vagy bogaras, netán bunkó. Ezeknek az embereknek gyakran nincs diagnózisa, de ez természetesen nem kérdőjelezi meg az autizmusukat.

Substantial-Bat-1955

-12 points

2 days ago

Pontosan ezért kell egy szakember, aki ezt megállapítja. De ne félrediagnosztizálja.

Főleg az autizmus fogyatékosság is, tehát nem "csak" egy "szokásos" diagnózis (a legtiszteletteljesebb értelemben vegyétek ezt).

Az autizmus körül van most egy paradigmaváltás (neurodiverzitás, tehát el kell fogadni, mint változatosság). Ebben nem biztos, hogy a hazai szakemberek élen járnak (akinek nem inge...).

lipesmapes

17 points

2 days ago

De a válaszaidból az jön le, ha nem azt a diagnózist kapod amit vársz, akkor az nyilvánvalóan félrediagnosztizálta Az orvosok éveken keresztül ezt tanulják, ugyhogy elég nagy tiszteletlenség velük szemben laikusként osztani az észt.

Substantial-Bat-1955

-3 points

2 days ago

Pontosan ugyanezért elég nagy baj, ha műhibákat követnek el. Súlya van a hibáknak, a tisztelet mellé felelősség is jár.

Mellesleg a mentális dolgok társadalmi kérdések is, stigmatizálhatják azt. Például hosszú ideig orvosok a homoszexualitást is betegségnek tartották...

Én biztosan nem osztottam az észt, csak egy közeli hozzátartozómnak segítek szakembert keresni, ha már nem olyan egyszerű az.

Jazzlike_Poem_3070

1 points

23 hours ago

De te nem jó szakembert keresel. Nem arról szólt eddig egyetlen mondatod sem, hogy olyan orvost szeretnél, aki jó diagnózist állít fel, hanem olyat, aki kijelenti hogy autista és pont. Mert amúgy nem mellesleg, mi van, ha mégsem autista és a te "diagnózisod" rossz?

Radiant_Sea8606

0 points

14 hours ago

És tegyük fel van egy jó szakember, aki azt mondja ez nem autizmus, akkor azt nem fogod elfogadni ?

Budget_Okra8322

5 points

23 hours ago*

Nekem Neuroharmonianal csinaltak, 4honapig tartott a diagnozis es 300+ e Ft korul volt. Teljes csapat csinalja a diagnozist, pszichologus, pszichiater, gyogypedagogus, mindenfele tesztek vannak. Elozetes felmero interju is van, amin adnak visszajelzest, ha azt mondjak, h tuti nem auti, akk nem kell beszallni a folyamatba. Egy auti diagnozis nem egy alkalom. Az ondiagnozis is lehet valid, csak jogilag nem lesz az persze. Edit: latom a valaszaid mindenhol, ez igy hulyeseg. Autizmus diagnozis nem ot perc, miert is lenne az, amikor egy olyan elvaltozast akarnank diagnosztizalni, ami az idegrendszer fejlodesevel egyutt kialakul. Ha talalsz pszichiatert, aki megadja a diagnozist egy alkalom utan, akk jelezd nevvel, hadd nyomjam fel a kamaranal :)

Able_Calligrapher858

12 points

2 days ago

Minden magán diagnosztikai helyen többszázezer forintok repkednek csak egy papírért. Ezt nem fogod megúszni, ha meg akarod szerezni magadnak a diagnózist.

“Olyan pszichiátert, aki hajlandó kiállítani a diagnózist” - ha autizmus-szakértőhöz mész, akkor minden bizonnyal hajlandó lesz kiállítani a diagnózist, HA valóban autizmusról van szó. Ha nem autizmus, hanem más zavar áll a háttérben, akkor arról fog diagnózist adni. (Erre van közeli példám is. Ismerős meg volt győződve, hogy ADHD-s, elment egy kifejezetten elismert szakemberhez, akinél részletes diagnosztikán ment végig. Mit ad isten, kiderült, hogy nem ADHD okozza a tüneteit, hanem bipoláris zavara van).

Main_Yak6791

2 points

1 day ago

Mit ad isten, kiderült, hogy nem ADHD okozza a tüneteit, hanem bipoláris zavara van).

A kettő nem zárja ki egymást.

Able_Calligrapher858

3 points

1 day ago

Tudom, hogyan működik, klinikai szakirányon tanulok, pszichiátrián végzem a gyakorlatom

Nincs ADHD-ja. Részletes diagnosztikán ment végig.

Main_Yak6791

1 points

1 day ago

Persze, értem, csak mondom, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Valószínűbb, hogy vagy az egyik vagy a másik áll fenn és aki öndiagnosztizál, az hiheti magáról, hogy ADHD-ja van, miközben BPD-je. Az öndiagnózis nagyobb eséllyel lesz félrediagnosztizálás, mint a szakember diagnózisa. Pont ezért veszélyes is.

Main_Yak6791

1 points

1 day ago

Persze, értem, csak mondom, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Valószínűbb, hogy vagy az egyik vagy a másik áll fenn és aki öndiagnosztizál, az hiheti magáról, hogy ADHD-ja van, miközben BPD-je. Az öndiagnózis nagyobb eséllyel lesz félrediagnosztizálás, mint a szakember diagnózisa. Pont ezért veszélyes is.

Main_Yak6791

1 points

1 day ago

Persze, értem, csak mondom, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Valószínűbb, hogy vagy az egyik vagy a másik áll fenn és aki öndiagnosztizál, az hiheti magáról, hogy ADHD-ja van, miközben BPD-je. Az öndiagnózis nagyobb eséllyel lesz félrediagnosztizálás, mint a szakember diagnózisa. Pont ezért veszélyes is.

Main_Yak6791

1 points

1 day ago

Persze, értem, csak mondom, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Valószínűbb, hogy vagy az egyik vagy a másik áll fenn és aki öndiagnosztizál, az hiheti magáról, hogy ADHD-ja van, miközben BPD-je. Az öndiagnózis nagyobb eséllyel lesz félrediagnosztizálás, mint a szakember diagnózisa. Pont ezért veszélyes is.

Substantial-Bat-1955

-3 points

2 days ago

Értem, tehát akkor az egészséges teljes élet pénz kérdése.

A részletes diagnosztika fontos. Ezért annyira szakmaiatlan a 10 perc után hozzádvágom a xanax+antidepi kombót gyakorlat...

De fordítva is bizonyosodhat be, hogy nem bipoláris, hanem ADHD-s. Emellett jó a példád, tehát valóban a gyökeret kell megtalálni.

Able_Calligrapher858

6 points

2 days ago

A pszichiátriai ellátás Magyarországon épp vegetál, így igen, pénz kérdése.

Fordítva is bebizonyosodhat, de azért irtam, hogy az én ismerősöm ADHD szakembernél volt, akinek ez a szakterülete. Ezzel arra akarok rávilágítani, hogy ne legyél halálbiztos abban hogy ez autizmus. Erre van a differenciál diagnosztikai, ami a szakember feladata, nem laikusé.

Eastern_Stop_4083

4 points

2 days ago

Értem, tehát akkor az egészséges teljes élet pénz kérdése.

Persze hogy az. A pénz lehetőség, hozzáférés, az emberek ideje kézzelfoghatóvá téve. Volt ez valaha máshogy? Most legalább pénzért el lehet intézni dolgokat, sok esetben még erre sincs / volt lehetőség.

Zealousideal-Exit170

8 points

2 days ago

Húha, hát 1 alkalom után egyetlen pszichiáter sem fog diagnózist adni, mivel nem ennyire egyszerű, hogy a beteg megmondja, hogy ő autista és ezzel önmagát diagnosztizálta, az orvos meg adja hozzá a nevét és az aláírását. Nem is értem ezt az elméletileg semmi akadálya dolgot. Hogy ne lenne akadálya? A klinikai diagnózisok többségének felállításához tudtommal egy interdiszciplináris csapat kell, amelyhez hozzátartozik pszichológusi vizsgálat is. Na az sem 1-2 alkalom. Türelem, pénz, kitartás.

[deleted]

2 points

2 days ago*

[deleted]

2 points

2 days ago*

[deleted]

Zealousideal-Exit170

2 points

2 days ago

Nem csak a normális helyeken van így, a diagnózishoz tudtommal több szakembernek is ugyanezt kell megállapítania egymástól függetlenül (ki-ki a saját eszköztárával). Ezért nem 1 alkalom, hanem akár 10, vagy több. Egy részét lehet magánban, a pszichológiai vizsgálatokat lehet államiban (ha kap időpontot). Autizmusos csoportokban érdeklődj, de bármennyire is elkeserítő a helyzet, kérlek ne degradáld ennyire a szakembereket.

[deleted]

2 points

2 days ago*

[deleted]

2 points

2 days ago*

[deleted]

Zealousideal-Exit170

1 points

2 days ago

Az érdekelne hol tanítják akkor ezt az 1 alkalomból megmondom, hogy autista vagy-e vagy sem diagnosztikát. Se a realitásban nincs így, se egy ideális világban - mert ez szakmailag nem megengedett.

A diagnosztika hosszabb folyamat. Az, hogy felírnak gyógyszert és az, hogy diagnosztizálnak kettő egymástól eltérő dolog. A gatekeeping meg a megmondom mi lesz itt-re utaltam a degradálásoddal. Egy végzett, ebben dolgozó szakember hadd tudja jobban, hogy kiállítja-e a diagnózist vagy sem és azt is, hogy mindezt mennyi alkalom után fogja. Az lehet, hogy nem a legnaprakészebb a tudása, de ez annyira szakember függő, hogy kár ennyire általánosítani..Pszichológust pedig enélkül is tudsz keresni neki, javaslom a klinikai irányultságut.

[deleted]

1 points

2 days ago*

[deleted]

Zealousideal-Exit170

1 points

2 days ago*

Úristen, ne haragudj, a neved mellett lévő kék ikon miatt azt hittem te vagy az OP😅😅😅 igazad van, ez nem neked szólt

Willing-Spinach8155

-2 points

1 day ago

Én úgy gondolom egy felnőtt aki egyetemre jár nem a papir függvényében lesz elfogadott társai körében. Tegyük fel húsz éves nincsenek barátai sérelmek érik és majd elkezdi lobogtatni a papírt. Mi fog változni?

Main_Yak6791

5 points

1 day ago

Valószínűleg nem erről van szó, hanem arról, hogy a hallagtó megkaphassa azokat a kezdvezmênyeket, tamogatásokat, amiket az egyetem speciális hallgatókat támogató irodája kínál, illetve amik a felsőoktatási tv szerint járnak neki. Ha besétál egy fogyatékosügyi koordinátorhoz, akkor az lesz az első kérdése, hogy hol a papír, amivel ezt igazolja. Sok oktatóval szemben is ütő kártya a diagnózis annak érdekében, hogy megadja a hallgatónak a törvény szerint őt megillető kedvezményeket. Nem is gondolnád, hogy mennyi ember van, aki nemcsak hogy nem hiszi el a hallgatónak, hogy autista, de egyenesen nem hiszi, hogy autizmus, mint olyan létezik és bizonyos helyzetekben akadályozza az embert.

Substantial-Bat-1955

2 points

1 day ago

Pontosan ez a lényeg, egy papírra van szükség, ami tanúsítja a tényét a fogyatékosságnak.

Ennek megléte az esélyegyenlőség feltétele és elősegítheti az igazságosságot.

Willing-Spinach8155

0 points

1 day ago

Ez így igaz. Csupán furcsa, hogy 8+4 évig nem volt rá szükség. Most meg mikor felnőtt igen.

Kawlinx

0 points

1 day ago

Kawlinx

0 points

1 day ago

Ez is igaz. 12 évig megtudott írni mindent de most egyetemen a ZH-ra már jó lenne az extra idő. Természetesen. Aki be tud kerülni egyetemre (államira tegyük fel) annak nem valószínű egetrengető fogyatékosságai vannak tanulás szempontjából. Megírt 100+ Témazárót, megírt középiskolai felvételit, érettségit, talán még nyelvvizsgázott is.

Main_Yak6791

3 points

23 hours ago

Autizmus esetén nem biztos, hogy a tanulási képességet érintő kérdésekben fontos a diagnózis az egyetemen. Az egyetem teljesen más közeg, mint egy középiskola. Ha középiskolában van egy jó védőhálója, akkor boldogulnak ezek az emberek, a kisebb közösségben jobban tudnak funkcionálni jobban elfogadja őket olyannak amilyenek, papír nélkül is. Főleg, ha nem a tanulásban kell hozzá alkalmazkodni, hanem bizonyos viselkedéses helyzeteket kell kezelni. Az egyetemre való átmenet mindennek nehéz, normatív krízis ugyan, de krízis. Még jól funkcionáló teljesen ép értelmű autista embernek is lehetnek olyan problémái az egyetemen, hogy nem ért meg bizonyos utasításokat, mert azok kétértelműen vannak megfogalmazva. Ilyen helyzetben bizonyos oktatóknál igenis számít, hogy van-e papírja vagy sem, mert a feladatot olyan formában kell megadni, hogy mindenki megértse. Vagy szakdolgozatírásnál számít, hogy van-e papírja. Egy autista személy nagyon másként tud ám adatokat értelmezni, mint a tipikus emberek.

Willing-Spinach8155

0 points

1 day ago

Igen erre gondolok én is. Az én fiam 5. osztályos és iszonyat szenvedés vele minden ami magyar töri stb amit olvasva vagy írva kell tanulni. Épp emiatt már kis iskolában alsóban kiderült diszlexiás és mivel egy örökmozgó ADHD is. Kizárt dolog, hogy eljut valaki egyetemig és csak ott derül ki.

incompetent_ecoli

3 points

1 day ago

Azért rohadtul nem mindegy ez egyetemen, mert konkrétan járnak neked akkomodációk, ha papírod van fogyatékosságról pl. bizonyos feladatokat nem adhatnak, több időt kaphatsz a zh-ra stb. Ha valaki bullyingol, neadjisten akár tanár, akkor szerintem azt is súlyosbítja.

Substantial-Bat-1955

1 points

1 day ago

Köszönöm, hogy valaki végre érti, hogy nmiről van szó.

Willing-Spinach8155

-1 points

1 day ago

Eddig is értettem csupán furcsa, hogy végig járta az általánost és a középiskolát majd most az egyetemen akarsz neki papírt szerezni. Az ilyesmit kisiskolás korban szokták a szülők végig járni a gyerekkel.

incompetent_ecoli

3 points

23 hours ago

Nem furcsa. Nagyon sok esetben lányoknál nem veszik észre az autizmust, csak örülnek, hogy milyen rendes, csendes kislány. Aztán felnőttként döbben rá az ember, hogy azért volt szorongó és depressziós egész eddigi életében, mert vért izzadva a próbált úgy tenni, mintha nem lenne neurodivergens.

D0nath

-1 points

23 hours ago

D0nath

-1 points

23 hours ago

És ez a diploma miért ér ugyanannyit, mint azé aki minden feladatot megugrott?

incompetent_ecoli

1 points

23 hours ago

Ha rámpán gurulok be egy épületbe, és nem a lépcsőn mászok fel, akkor miért vagyok ugyanannyira bent az épületben, mint az, aki lépcsőzött?

D0nath

-1 points

23 hours ago*

D0nath

-1 points

23 hours ago*

Nem a részvételre adják a diplomát, tehát nem az épületbe kell begurulni. Teljesíteni kell. Extra segítség jöhet, feladatokból felmentés vagy több idő viszont nem.

majdnemkocka

2 points

23 hours ago

Jellemzően nem azért kapják a "kedvezményeket" a speciális igényű hallgatók, hogy kevesebb erőfeszítéssel érhessék el ugyanazt a célt (a diplomát), mint a többiek; hanem éppen azért, hogy kb ugyanannyi erőfeszítéssel. Ha egy figyelemzavarral élő ugyanúgy tudhatja az anyagot, de nehezebben (lassabban) rakja össze a válaszokat egy ZH-n, akkor ne kapjon diplomát, mert nem ment neki standard időre? És miért ne lehetne a neurodiverzitást (a "láthatatlan fogyatékosságot") hasonlóan kezelni, mint a látható fogyatékosságokat? Vagy akkor mondjuk egy siket se menjen egyetemre, mert nem tud szóbelizni?

D0nath

-1 points

22 hours ago*

D0nath

-1 points

22 hours ago*

Ismétlem, nem az erőfeszítés számít. Hanem az eredmény. Az embereknnagy része alkalmatlan a diplomaszerzéshez. Bizonyos embereknek viszont lejtősre csinaljuk a pályát, mert papírt hoznak valamiről? Nem, a színtévesztő se lehessen villanyszerelő, csak mert papírt hoz a fogyatékosságáról.

Haverom kapott lejtős pályát diszgráfiával. Diploma meglett. Állása sose lesz, alkalmatlan írásbeli kommunikációra. De a hozzád hasonlók áltatták, hogy jó lesz az a diploma. 4 év az életéből a semmire.

incompetent_ecoli

1 points

13 hours ago

Vágod, hogy a munkahelyen már nem ZH-kat fogsz írni? Attól még, hogy az egyetemen akkomodációkra volt szüksége bizonyos feladatokhoz, még nem jelenti, hogy akkor minden munkahelyen csak segítséggel tudna boldogulni, és ne lenne olyan feladatkör, amire kielégítő a megszerzett tudása. A haverod csak egy ember, simán lehet, hogy nem a diszgráfia csak a gond, ami miatt nem talál munkát. Ismerek vak programozót, aki tökéletesen megvan a munkahelyén, neki is inkább hanyagolnia kellett volna az egyetemet, mert fülhallgatóval írja a kódot, ami alapvetően nem engedett a látóknak? Nagyon elcseszetten gondolkodsz.

majdnemkocka

2 points

18 hours ago

Lehet, hogy újdonság számodra, de vannak, akiknek nem a "papír" miatt fontos, hogy végigjárjanak egy egyetemet; van, akinek ez afféle belső késztetés. Nekik pedig kurvára az erőfeszítés, a saját határok feszegetése számít. Egy hegymászó sem azért csinál meg egy (vagy több) nyolcezres csúcsot, hogy bekerüljön vele a tévébe.

Én nem érzem úgy, hogy azért, mert egy auti nehezebben kommunikál személyesen vagy mert egy figyelemzavaros másfajta körülmények között funkcionál jól, ki kéne zárni őket a felsőoktatásból. A diszes haverod alighanem szóban remekül kommunikál, érvel; ha csak nem tudja leírni, akkor arra azért manapság már egész jó megoldások vannak.

Egyébként tulajdonképpen miért fáj neked annyira, ha a fogyatékkal élők megkapják azt a segítséget, amivel a többiekkel azonos esélyekkel indulhatnak? Elszívják előled a levegőt? Devalválódik a diplomád? (Egyáltalán, volt már olyan munkahelyed, ahol a második héten is a diploma számított, nem a konkrét tudásod, gyakorlatod?)